2010. november 19., péntek


Egy kis ráhangolódás a Télre...már nagyon várom.
A Blogokból már látom, hogy a világ hidegebb helyein már le is esett az első hó...
Milyen jó is a vakító fehérség, a hóropogása, hogy reggel felkelve látod, éjjel esett a hó.
Gyerekkorom emléke: a Nagyszüleimnél alszom, ők vigyáznak rám, a forró téglával melegített dunyha alól egy erős kéz óvatosan felemel, csak érzem a fogását, valami puha, meleg terül rám, talán egy takaró... és megcsap a kinti hideg, hallom a frissen hullott hó ropogását Apám lába alatt....

Nincsenek megjegyzések: